– Van még egy kevés az üveg alján, kérsz?
– Adhatod.
– Patrick?
– Nem tudom, eltűnt az éjszakába.
– Biztos valami pillangó elrabolta.
– Még egy búcsú cigi?
– Ne már, mindig így kezdődik.
– Naa, aztán megyünk aludni.
– Oké, de tényleg egy cigi, aztán megyünk.
– Ciccentek egy sörikét is, jó?
– Tudtam, hogy ez lesz, jó ciccents!

Nigelel minden este így végződik és minden reggel így kezdődik. Ülünk a tengerparton és fáradt tekintettel bámulunk előre, nézve víz rettentő erejét. Ilyenkor ki-ki a saját szemszögéből végiggondolja az este történteket, majd az elmés eszmefuttatásainkat egymásnak megosztva kezdünk neki a napnak és várjuk, hogy a többiek is megérkezzenek. Nigel mint mindig most is fáradhatatlan volt, arcán nyoma sem volt az éjszakának, pedig túl volt két fellépésen és 6 pár vodkán, nem beszélve arról a félvér ikerpárról, akik elmondása alapján, tényleg megpróbálták kipréselni belőle a maradék szuszt. Nigel egy átlagon felüli komikus volt, mellette szem ne maradt szárazon, esetleg, ha háttal volt nekünk és be volt tömve a szája két hamburgerrel.

– Ma mi voltál?
– Pilóta.
– És az ikrek megették?
– Állítólag 2 éve még légi utaskísérők az voltak az Unitednél és arról próbáltak meggyőzni, hogy egyszer együtt repültünk LA.-be, azon a viharos napon a mikor lezárták az orlandói repteret.– Ezt már egyikünk se bírta ki nevetés nélkül és a homokba hátradőlve próbáltuk csillapítani a hasunkban fellépő nevetőizmok fejlődésének alakulását.
– Persze, a repülőt meg Én toltam a kifutón, nem?
– Végül is, mindegy. – válaszolta, és közben kaján vigyor ült ki az arcára, amit csak a sörösüveg tartalmának kicsalogatása kedvérét szakított meg egy pillanatra.
– És jó volt?
– Rock n’ Roll!

Nigel minden nővel töltött éjszaka vagy nappal után ezt mondta. Nem volt olyan ember a társaságban aki hallotta volna panaszkodni bármire is. Én is csak egyszer láttam rosszkedvűnek, a sógornője temetésén. Kiderült hogy aznap halt meg a macskája, aki az este hazahozott svéd énekesnő harisnyáját nem tudta megemészteni.

– És min repülsz, Te kapitányok császára?
– Airbuson, A380-ason. – nyugtázta némi önelégültséggel, hogy ha már pilóta akkor a legjobbak között tartják számon.
– Ez hihetetlen, ezek a tyúkok mindent megkajálnak? Emlékszel a múltkori magányos özvegyre, akinek azt mondtad, hogy te vagy a Párizsi cirkusz igazgatója, reggel meg megmutatta, hogy tud zsonglőrködni két üres pezsgősüveggel?
– Hogyne emlékeznék, a parketta azóta is friss lakkozásért könyörög.
– Még egy korty?
– Viccelsz?
– Hallod Te is? - fülünket egy mélyen hörgő, összetéveszthetetlen V8-as hangja csapta meg.
– Lehet ezt nem hallani?

Patrick volt az, aki egy 64-es Corvettel járt bulizni, de mi csak bugyiszaggatónak, stricibusznak vagy ezek valamely alternatívájaként neveztük. Ha a helyi bandaháborúk lövöldözése miatt nem hallottuk volna meg mérföldekről, akkor Oceán kék színe már messziről kiverte a szemünket. Kiszállt, majd egy laza lábmozdulattal becsukta az ajtót és elindult felénk. Tükrös napszemüvegén megcsillantak a nap sugarai és laza eleganciával vállára vetette aznap vásárolt fekete Valentino zakóját. Ha épp nem stricinek öltözött és el tudtuk képzelni egy kombi volánja mögött, akkor egész tisztességes családapa benyomását kelthette, de ezzel nem igen lehetett volna érvényesülni az ő szakmájában, így nem is erőltette a dolgot.

– Faszom, telement a cipőm homokkal – és friss zakóját ledobta mellénk a padra.
– Mit eszed magad, Nigel se hisztizett, hogy rúzsfoltos lett az inge, inkább mesélj, mi történt?
– Este a klubban kötöttem pár üzletet, bár nem kevés szeszt kellet mellé legurítanom

Patrick abból élt, hogy csinos kelet-európai hölgyeknek szerzett, érdekektől nem mentes párkapcsolatokat. Most mondhatnánk, hogy strici volt, de nem futatta a lányokat, csak bemutatta bizonyos embereknek, akik busás pénzköteggel vagy ilyen-olyan csecse-becsékkel hálálták meg kapott szerelmet. Sokszor a lányok is hálásak voltak neki, főleg ha még az állampolgárságuk is meglett. A Corvettet is így szerezte, amikor kedvenc partmenti klubunkban, egy Csin nevű kínai maffiózónak hozott egy derék Bulgár csajt, aki amellett, hogy tényleg nagyon csinos volt, járatos volt a távol-keleti konyhában is és 3 évet járt a szófiai egyetem kínai szakára. Hogy ezek az Urak miért fizettek Patricknek, amikor bármilyen nőt megkaphattak volna a pénzükért? Mert minden lányra 3 hónapos cseregaranciát vállalt és ha valami bibi akadt a hölgyekkel Patrick rögtön előhúzta a tabletjét és a rajta található portfólióból rögtön választhatott az ügyfél egy másikat, de ilyenre csak elvétve került sor, mert minden egyes lányt egy hosszú tesztelési időszaknak vetett alá. Úgy működött a dolog, hogy minden tavasszal és ősszel elutazott egy kelet-európai körútra és az ottani kapcsolatai révén vagy a helyi egyetemeken toborzott össze 5-10 főt. Mindenki kapott repülőjegyet és egy részletesebb felvilágosítást arról, hogy is működik ez a dolog. Persze a lányok tolongtak a kínálkozó szebb jövő és a tisztességes élet reményében, ami a többségnek meg is adatott. Az itteni teszt abból állt, hogy Patrick háztartását kellet vezetniük, elvitte őket vacsorázni, színházba, különféle puccos estéjekre és figyelte, hogy viselkednek. Akik megfeleltek azokat felvette a portfólióba, akik nem, azokat egy repülőjeggyel útnak eresztette.

– Nigel most már te is megállapodhatnál – hírtelen azt hittem megfulladok ahogy a vodka félrecsúszott a torkomban keletkező nevetéstől - van egy gyönyörű, intelligens lengyel lányom, nem érdekel a dolog? Tudod, neked féláras! – és már Ő is nevetett.
– Tudod, hogy az ikrek a gyengéim, amúgy meg szeretem a nehezebb utat választani, megpróbálkozom egyedül. Majd a hatvanas éveimben visszatérünk a dologra. Sört vagy vodkát kérsz?

Patrick ezt a két italt ki nem állhatta, de mivel elég fáradt volt és a mai két jól sikerült üzlet alatt többféle szeszt ivott össze mint ahány öltöny lógott a gardróbszekrényében, így nem vitatkozott csak kinyújtotta kezét és annyit kérdezett: alkohol mentes van? Nigel rögtön magára öltötte az egyik legnépszerűbb jelenetéből az analizáló pszichiáter szerepét és megkérdezte – mond, iszol te rendesen?

– Jó csak ugratlak, Borsodid van?
– Itt New Yorkban, te normális vagy? Vagy már teljesen elittad az agyadat? Orvos látott már?

Gyorsan hozzáfűztem, hogy – nézd meg a csomagtartómban, lehet a pacal és a túrórúdi mellet találsz még párat, ha nem akkor csak keresgélj tovább, mi addig megisszuk a maradék Budweisert. Patrick egy kissé zokon vette, hogy szívatjuk és kikapta Nigel kezéből a frissen nyitott nedűt majd 5 másodperc alatt leküldte az egész üveget. A következő 3 órában még egy tucatszor megismételte a mutatványt, mi meg Nigelel elszopogattuk a maradék fél liter vodkát és mindannyian hazaindultunk.

…

Itt tulajdonképpen be is fejezhetném az írást, de annyi más leírható dolog is történik az életben! Pl. megtudtuk, hogy nem minden koktél az aminek látszik, persze mások lehet nem látják ezt, az agyuk helyén tekergőző rosszindulattól. Különben egy-két jól megválasztott óra a fotószakkörről sokat tud dobni egy üzlet megjelenésén. Persze aki üres medencével képzeli a pool partyt annak lehet jobb, ha elriaszt minden valamirevaló vendéget, végül is tudnak azok máshol is inni. Jó, persze az ügyesebbje ezt meg is oldotta a nyáron és volt olyan is aki egy eldugott kis tó kocsmasorán vigasztalódott és még lehet jobban is érezte magát mert nem volt egyedül. Amit meg az újdonsült csaposunk forgatott ki a nyáron a shakeréből az nem semmi, egyszerűen zseniális, hogy képes megállni a lábán, a tömérdek rénszarvaspálinka után! Persze a jóféle összeöntésekből az egész személyzet dülöngél, a Főnök meg csak fogja a fejét vagy a lányok haját, hogy ne lógjon bele. Ó és igen, a legszomorúbb esemény, hogy elvették a pénteki játékunkat, nincs többé asztalon táncolás, nincs többé önfeledt éneklés (ordibálás), nincs többé „hűbaszdmeg, honnan került elő ez a csomó ember”, nincs többé „1-kor húzd le a zenét” és nincs többé Sanyikocsma sem! Persze mindennek meg van a maga pozitív hozadéka is. Nem, most ne arra gondolj, hogy így biztosan kevesebb szesz fogy a régióban, inkább valami olyasmire, hogy lehet kicsit többet eszünk ivászat közben mert nem kell a partvisnyelet mikrofonként tartani a kezünkben vagy gitárosdit játszani vele és nadrágjaink sem kopnak el térdencsúszás hiányában. Ezenkívül kapják be ott 4el arrébb! De nincs gond jön még jégkockára fagyhalál vagy mixerre jéghiány! Lassan vége a szezonnak és már megint tanultam valamit,

attól, hogy hülyének nézel ki, még lehet jó a hallásod!

Ez így leírva ugye nem sért semmilyen személyiségi jogokat, mert hát nem is az van ideírva amit olvasol, ezt már megírtam feljebb is: nem minden koktél az aminek látszik!

Elkezdtem múlthét csütörtökön blogot írni, de akkor idáig jutottm:

„Futunk-szaladunk, a blogra meg soha nem jut idő!

A tavasz első illatát máris elfújja az északnyugati szellő és a lassan rügyező természet ismét kétségbeesett sóhajjal próbál megküzdeni a dermesztő hideggel, hogy terméseit ne vigye el. Szóval ismét k*rva hideg lesz és elfagy minden! Ez persze mit sem csökkent az előttünk álló hosszúhétvége élményéből.

Művésznő is evez a láv tengerén és reméljük most már talál egy kikötőt is. – mondjuk én csak oda adnék kikötési engedélyt ahol jó a kolbász és a vendéglátás. A teljes átalakulás már csak power gomb egy melósabb nap után. Közben kapitány is kergeti a rancson a lovakat…”

Az idő most is „remek” lehet Déjà vu-m van. Sebaj, lassan jön a szemcsi időszak.

Szóval a billentyűre is már olyan undorral nézek, hogy Hollywoodban külön filmeket tudnánk rá építeni. Azt hiszem nem megy tovább, idénre teljesen szétesett a gépezet. A fogaskerekek jajveszékelve csikorognak a fejemben, hogy hagyjam őket egy kicsit állva, had jöhessenek a szerelők egy nagygenerálra, hogy újból a régi ritmusban egymásnak simulva forogjanak tovább.

Talán némi szellemi felfrissülést hozhat az este, amikor regeneráló foglalkozásként elmegyek egy játékboltba némi karácsonyi mosolycsalóért. ÓÓÓ még egy csomó sor van a listámon, amit ki kellene húzni és legrosszabb, hogy ma sincs péntek. Persze a péntek is csak egy nap a hétből amit arra találtak ki, hogy a hétvégére tuti elfáradjál.

És, ha meglátok egy „Anya add el a házat, mert tanulni szeretnék. Én is akarok egy mihaszna jogi vagy közgáz diplomát, bár baszok tanulni és majd úgy 8-10 év múlva végzek is és utána elmegyek a picsába esetleg majd nem leszek hajlandó nulla munkatapasztalattal elvállalni egy nettó 300 ezres állást” típusú embert, akkor tuti a saját tökömre kötöm fel a nyakam és akasztom fel annál fogva magamat egy villanypóznára! Persze tudom, hogy szar a rendszer, de Én úgy gondolom, hogy a hiányszakmákat kellene támogatni és nem az olyanokat amiből a Magyar felsőoktatás óránkén 50-et lök ki magából! Meg úgy amúgy talán azon is kellene gondolkozni, hogy egy jó szakmunkás (szakember) manapság sokkal könnyebben meg tudja keresni a betevőjét mint egy 2-3 diplomás kezdő vagy középhaladó, magát értelmiséginak tituláló, én felülről tekintik le rád, kivagyi emberek. Sajnos a szakmunkásnak és úgy a melós társadalomnak nem sok értéke van. Ez sajnos a lustaság és azt kihasználó magánfőiskolák eredménye. De nem baj! A lényeg, hogy arra kell törekednünk, hogy Magyarország az irodaházak országa legyen és lehetőleg mindenki névjegykártyáját valami menedszer felirat díszítse, mert kéremszépen itten az van, hogy büdös a munka! Ráadásul valami titokzatos módon azt gondolja mindenki, hogy a nagy külföldön minden tökéletes és az eső is csak akkor esik amikor a gazdák úgy akarják! Jaaa, hogy a nagy kapitalista színtéren vannak kétkezi munkások is?!?!?! Hihetetlen!!! Ez még hagyján, olyan kétkezi munkások vannak akik megtanulták, hogy a becsületes, alapos, nem lehúzós munkával pénzt is lehet keresni, akár annyit mint diplomával a zsebben. Na ez az amit a divattüntetők soha nem fognak megérteni és talán nem is kell, mert soha nem válna belőlük igazi szakember. Ezek az emberek ideális titkárnők menedzserek bek ofiszok és áut of ofiszok lesznek majd egy olyan társadalomban ahol az érték a csaláson és a hazugságokon alapszik. És most nem a kémia, biológia vagy fizika szakos hallgatókra gondolok, mert minden tiszteletem az Övék, hogy egy olyan nem megbecsült szakmát választottak, amivel minden hónap végén átmennek Anyukához egy kis maradékért!

Kezicsókolom!

ui:nem írom tovább, mert adrenalin túltengésem lesz!

Szóval nekem is ki van a lábamközött, de ez van. Már csak pár nap és végre egy kis káosz jön a mindennapi rohanások után! Juuupihééé! Jelezném, hogy nem csak az életben és a munkában lehet megakadni, ha hiányzik egy darab vagy egy folyamat vagy valami fontos amitől már akkor kiborulunk amikor még el sem veszett-romlott-akad, stb. csak gondolunk rá! Ez a folyamatábra egy egyszerű kirakóst is a kukába tud kényszeríteni, ha nem vagy elég elszánt és nem keresed meg a hiányzó részt! Persze Poco kedvenc időtöltése előkészületében megtalálta a hiányzó elemet, ami földön koppanva jelezte neki, hogy a következő nekifutásra talán készen lehet a mű, így vasárnap este ismét összegyűltünk a Művésznőnél, hogy véget vessünk az asztalon uralkodó káosznak.

Most kaptam egy friss hírt! Hétfő van! Én azt hittem, hogy péntek! Mi van? Lehet rám férne egy kis lazulás vagy el kellene mennem orvoshoz megvizsgáltatni magam. Ráadásul az elmúlt 1 héten többször is előfordult már velem ez a misztikus jelenség.

Szóval akkor holnap kedd van! Remélem nem felejtek elmenni a Művésznőhöz. Lehet, hogy a hétvégi puncsozás tett be, lehet van benne valami titkos összetevő ami stimulálja az agyat, lehet valami titkos Amerikai laboratórium kísérletezik rajtunk, vagy lehet itt vannak a földönkívüliek. Mondjuk ez utóbbinak elég nagy az esélye, szerintem a Művésznő macskája is egy UFO és azért van itt, hogy tanulmányozza az kis közösségekben felmerülő viselkedési formákat. Mondjuk, ha a földönkívüliek a mi társaságunk tanulmányozása során összegyűjtött információk alapján készül elfoglalni a földet akkor jobban jár, ha már most elkezdi sütni az ingyen Pizzákat és legalább 2-3 nagy szeszgyárat is felvásárol amivel a teljes mozgásképtelenségbe taszítja a föld lakóit. Persze az is lehet, hogy minket látva inkább odébb álnak egy sarokkal, mondván ilyen ritka faj nem sok van az univerzumban és egy bolygóközi kiállítás keretin belül mutogatnak majd a fajtársaiknak. 1 hónapos földi túra Macskaként 3000 EBV, kutyaként 4000 EBV és most e havi akciónkban BKV ellenőrként csak 1500 EBV. (EBV=Egyesült Bolygóközi Valuta)

Aztán meg ne haljam Pocakot, hogy nem ettetek eleget karácsonykor és most, ha azzal jössz, hogy unod a zserbó szélét akkor gondolj arra, hogy lesz majd közepe is!

Kedd ismét remekül sikerült. Poco velünk érkezett meg a Művésznő rezidenciájába, ahol már Kapitány is jelen volt. Gyorsan bevágtuk a gyors éttermi szemetet majd Kapitány kiöntötte lelkét, hogy neki most milyen fertig! Kérem szépen, Én nem tudom, hogy vagytok ezzel, de Kapitány már rég volt ilyen kiegyensúlyozott. Talán akkor ült rajta ekkora nyugalom, amikor Walsh egyik Szittyós hétvégén az ölébe huppant és onnan csak pár korsó kedvéért ált fel. Művésznő és CSM se ápol jó kapcsolatot a fogtündérrel, így ketten vált-vállvetve, de különböző praktikák segítségével próbálnak kegyet nyerni nála. Művésznő a zacskós és tablettás megoldásokban látja a kiút kulcsát, CSM a jól bevált házi praktikákat alkalmazza, nagy megelégedésére Kapitánynak, így fájdalomcsillapítás és a téli vitalitás felkészülésének a jegyében valami Olasz nevű Német gyógyfüves löttyel bélelték ki rendszeresen a poharakat. Kísérőnek egy darabig a Kapus koktél ment, majd a sima bubis vízre váltottak. Közben a zebrák lőttek hármat, így mindenki elégedetten konstatálta, hogy a kékek lehet kiesnek az első körből. Ismét felhívnám a hetes utca figyelmét, hogy lógni csak orvosival lehet! Lassan már azt se tudjuk, hogy néztek ki!

Volt közben egy hétvége is, amin sikerült tejet fakasztanunk olyannyira, hogy Én is eltűntettem egy fél üveg Finn átlátszót (ne hőzöngj, nem kaptam Oroszt). A gyáriak pezsgővel igyekeztek a szinteket megmászni, amit én úgy a Level 5 környékén adtam fel.

Kis-nagy főnök jól van, kedden megszökött a kórházból, így végre bepótolhatja a kimaradt fürdetéseket és elkezdheti ledolgozni a felszedett súlyfelesleget. Ha csak az ötletkönyveket emeli fel naponta 100x, akkor hamarosan ismét régi formáját mutatja.

És a legfontosabb: Kapitány, jól döntöttél, egy csinos csaposra mindíg van kereslet!

Tegnap jót vacsiztunk a Művésznőnél. Közben megjött a feleséghasonmás verseny győztese is, aki otthon hagyta a főszakácsot, mondván Ő most fáradt. Pedig megkínáltam volna egy jó pálinkával, ha méltóztatik eljönni.  Művésznő is benyelte a kórós billentyű ragályt és egész este csak egy új témán kalapált. Úgy látom mindenkinek van valami baja, na mi van, itt csak én szedek béres cseppet?! Mindenesetre CSM útnak ered és ennek nagyon örülünk. Gyorsan átbeszéltük az überálleszt, hogy merre is az oda, viszont lágytojás! Januárban jön egy jóféle bejglivel, ha már így kimarad. Az Audrey Hepburn képemért meg majd elmegyek, ha egyszer képszegény lesz a napom. Úgy érzem kezdek kiégni, mint a cserépfazék, ami , ha egy tengerparti napozás velejárója lenne, akkor nem zavarna ennyire. Apropó, ha egy észak-nyugat Olasz tengerparti lebújba keresnek mosogatót szóljatok, mert a bőröndöm össze van csomagolva! Mindjárt lefordulunk délnek és megkíséreljük gejzírré változtatni a tejes szökőkutat és, ha már ott vagyunk átugrom a kedvenc pultosaimhoz egy-két jó szóra. Remélem a kedvenc dobosom is ott lesz az eseményen. Kis-Nagy főnök most hívott +7kg, szerintem az orvosoknak ezt kellene vizsgálni!

Kedden jól felköszöntöttük ZS-t, isteni süti vibráló hangulat és fények amik a TV-ből jöttek ki, de sajna a 2:2 a társaság nagyobb részének egy kissé kevés volt. CSM azért hozta a kötelezőt és egy „csak összedobtam valamit” elnevezésű kalóriabombával próbálta kitölteni az esténket, ha már azzünnepelt nem volt ott. Mi azért a fél karikát legyűrtük a torkunkon és bár Kapitány nem kedveli a sütikben az Update kockákat így kénytelen volt egy lapos csúsztatással ezek egy használt zsepiben elrejteni, hogy Ő is élvezze az ízeket. Becsületemre váljék , hogy a fehér krémet, ísmétlem krémet és nem pudingot megettem! A komplett Hetesutca elaludta a tegnapi randit, így lehetőségünk nyílt egy kis fantáziálásra. Bár többen azt gondolták, hogy egy romantikus vacsora keretében 7G egy gyönyörű kabáttal lepi meg 7P-t, az én tippem mégis az volt, hogy azUFOk már komplett utcákat importálnak a földről. Szerintem 7G elviselhetetlen csengőhangja miatt úgy döntöttek, hogy inkább betanulják az összes Beach Boys számot semmint, hogy ezt hallgassák tovább és egy hiperszomatikusrészecskedeportálóval visszakülték az egész utcát! Ez úgy fél11 környékén lehetett, mert ott zavarta meg valami az erőt, ugyanis addig a Dortmund vezetett. Miután már kezdtünk szedelőzködni, CSM és Kapitány kitalálta, hogy inna egy OLD-007 koktélt és lévén, hogy ennek elkészítésében van némi rutinom így fel is vettem a szolgálatot. Csit-csat-nyik-nyak és már kész is volt a következő közel egy órára való üzemanyag. Szavakban nem volt hiány és kiderült, hogy lokális politikai nézeteink a nagyvilágban egybefonódnak és kéz a kézben szorítottunk a „nagyhatalom” nevű reality show előző köréből továbbjutott versenyzőnek, aki ismét legyőzte a kihívóját! – Majd a hivatalban megünnepeljük egy sörrel, ha leugrik hozzánk!

Rettegjetek!

:)

Most egy darabig nem szólok, hogy ismét írom a naplóm, kíváncsi vagyok, ki az a statisztika szerinti pár ember aki időről - időre megnézi a lapot.

Kezdünk ismét magunk mögött hagyni egy nem gyenge nyarat, ami könyv szerű betűtengerem meleg ágyául fog szolgálni.

Aki olvasta volna a blogot és csalódnia kellet, hogy nem írtam, annak bocsi, de elegem volt, hogy folyton cenzúrázni akarták a gondolataimat. Ez az Én blogom, azt írok le amit szeretnék, és ha úgy tartja úri kedvem, akkor a társaság egymás hányásain való fetrengésétől a ki-kivel-mivel-mikor és miért kezdetű szexuális anegdótákon át mindent leírok. Tulajdonképpen azon rágtam be, hogy jöttek az "ezt ne írd meg a blogba" című mondatok. Ez csak azért bánt, mert mindig kínosan ügyeltem arra, hogy senkit ne a saját nevén nevezzek és a történetek leírása is elég finom az én közismerten szerény és ingerszavaktól csak néhol-néhol tűzdelt megfogalmazásaimhoz képest.

Ezzel nem az lenne a célom, hogy azt a maradék olvasótáboromat is elveszítsem, úgyhogy fátylat a múltra, mostantól nem leszek tekintettel senkire :)

A cím már megvan:

Napsütés az üveg alján!

Hogy ez most egy külön oldalon íródik vagy itt lesz olvasható azt még nem tudom.
Ami biztos: más nevekkel és más stílusban íródik a mű és a legfontosabb, a sztorik mögött sokszor semmi valóság nem lesz, sőt a nagy része csak kitaláció, így inkább szánom egy regény szerű valaminek mint egy pontos beszámolónak a történtekről. Persze mindenki magára ismerhet és a szereplők Ti lesztek, csak a történetek nagy részét nem élitek meg - legfeljebb az olvasás után :)
Előre szólok, hogy nem holnap íródik az első rész, sőt valószínű csak akkor kerül ki, ha már túl vagyok pár fejezeten.

Majd írok, ha lesz időm és kedvem.

A dolgos hétköznapok a szokásos gyenge ritmusban teltek. Érdemben semmi nem történt, max. annyi, hogy egy hete keresem a vasárnap eldobott órát. Kedden ismét Művésznőnél randevúztunk és kivételesen Dr. Haj is meglátogatott minket.

Péntek sem a képmutatásról szólt. Este Dr. Haj névnapját ültük, a gyülekezőt a Művésznőhöz beszéltük meg. Mivel elég szoros volt a tempó így kajára csak gondolni volt időm. A teli poharak követték egymást, majd 21:45-re hívtuk a taxit. Idő van, gyorsan kevertem egy üveggel a legjobból. – ezek a képek ismerősek, gyakorlatilag majdnem minden hétvégén ugyan ezt a műveletet végzem. Taxiban felvettük az alakzatot P – Dr. Haj – én  a hátsósorban, Walsh elől a jobb egyen. A sűrű karnyújtásokat csak az üveg szájunkhoz emelése törte meg, így 5 perc alatt üresre vágtuk. Azért Walshnak sikerült szóra bírnia a taxist miután láb közelben helyre tett valamit. Most se tudjuk mi volt az, de drájvör nagyon nyúlkált a jobb egy padlóján. – semmi, nem érdekes – mondta nem túl meggyőzően és közben idegesen rágatta a fejét a horizont és a gumiszőnyeg között. Gondoltam megkínálom egy nyalintásnyival, hátha békülőre fogja a dolgot, de a szint nagyon apadt, mi meg még szomjasak voltunk. A Király utcában pár perc araszolás után P felvetette, hogy ki is szállhatnánk, de szárnyak hiányában az ajtót és a talajt választottuk. Gondoltuk innen már csak egy köpésre lehet a hely – volt az több is – így elindultunk a kigondolt útvonalon ahol több embertársunkat is kifaggatunk, hogy hol van a Vakegér nevű táncos-zenés szórakozóhely. Kis híján rárepültünk egy fals infóra miszerint az oktogon előtt lesz, de a sűrű káromkodás közepette az utca 20. méterén megláttuk a helyet. Bevágódtunk az ajtón majd a pultnál eligazítást kértünk a rezervációnk hollétéről. Lepakoltunk a kijelölt ülőalkalmatosságon és a pult irányába állítottuk magunkat. Gyorsan felmértük a kínálatot és csodák-csodája kedvenc Orosz nedűnk is ott ált a pult közepén egy kisebb kommersz társaságban. Kikértünk három valamirevalót és long islandet majd elindultunk felmérni a terepet. Ez elég gyorsan ment, mivel légyszámban hiányos volt a környezet és a méretben sem az a kimondott Népstadion, na. Közben bővült a létszám is. A teljesség igénye nélkül, érkezési sorrendben, jelen voltak: Z, GYV, N, Cup, Ciklon, majd később FőBu, Művésznő és a kedvenc Betonosom is megérkezett a brigádjával. Az üccsik jöttek sorra és a táncteret is elkezdtük belakni. Walsh egy komolyabb párbeszédbe keveredtem

W: szeretnék valami fontosat mondani
é: mi az, korai magömlésed van? áúú!
W: lehettem volna rock sztár is, ha nem tiltanak ki az MTV-ből
é: nem hittem volna, hogy ma este még feldob valami…

Az idő és a szesz haladtával a hangulat emelkedett – meg Dr. Haj és Ciklon a színpadra. Majd gondoltam húzok egy váratlan és felmentem levegőzni, ami lévén, hogy már nem voltam szomjas átcsapott egy kis ásításba is. Szerencsére ott volt Z és P is, akik valami rettenet áttetsző dologgal próbáltak itatni, úgy hívják víz. Ilyen helyzetben ez jól jön és közben FőBu is hozott egy üveggel. Minden oké, jól vagyok, és visszamentem gitározni. Jól belecsaptunk a húrokba! Megjött a Hip-Hop szett is, volt nagy csavargás talajon. Mc Hammer bekaphatja! Már gondoltam sok a jóból, amikor Z megjelent egy egészségügyi hamburgerrel. Csörögtünk még egy keveset majd búcsúzásra fordítottam a szót. Mikor Walshhoz értem, hogy kezeljünk kiderült, hogy ő most álmos és már túl van egy ásításon, gondoltam P és én felkapjuk és kivisszük levegőzni, de a győzött a gravitáció. Hazafelé álltunk még egy 20 percet drájvon, mire sikerült kicsontozniuk a marhát, így már csak reggel vágtam be az akkor életmentőnek gondolt szénhidrátot.

folyt köv.

Rövid volt a múlt hét. Szerdára mindenki próbálta kiheverni a hosszúhétvége gyötrelmeit, kinek-kinek több-kevesebb sikerrel ment a dolog. Én spec még azóta sem aludtam. Péntek este meghajtottuk a „cs”-t, nehogy kijöjjünk a gyakorlatból. A dolog úgy indult, hogy P-vel lebeszéltem a dolgot, hogy 8-körül jönnek és hívjunk le pár pizzát az étlapról, hogy éhen ne haljanak. Kaja megjött viszont a többiek még sehol. Gondoltam sebaj, van mint melózni és legalább a forró sajt sem ragad fel a szájpadlásunkra. Eltelt még egy óra mikor felhívtam a többieket, hogy akkor mostmán mi a tényáladék. Kiderült, hogy fél 10-kor Dr. Haj még úton volt hazafelé. A lényeg, hogy valamikor 10 és 11 között érkeztek, már nem emlékszem. Kaja betöm irány a gépek – hohó P nem hozott töltőt. Zsír, irány a nagygép onnan tolja majd. Volt pár kör, majd 2 körül mindenki hazaténfergett.

- ha akarod, be is röffentheted -

A szombat is melós volt egész nap. Dr. Haj hívása volt ez első fénysugár az alagút végén, hogy 7-re vár a székébe – rögtön lecsaptam a lehetőségre. Gyorsan befejeztem a folyó melókat és elindultunk. FőBu a kihajított a BAH csomópontnál, onnan felpattantam a napraforgó kukacra és pár perc késéssel meg is érkeztem a székbe. Gyors ollózást követően elindultunk Művésznőhöz, hogy elbúcsúztassuk Caligirlt. Útközben zsákmányoltunk tíz pöttyöset, egy savasat és néhány filterest. Közben kielemeztük az élet nagy dolgait, na.

Felcuccoltunk Művésznőhöz és felvettük a szokásos alakzatot. Amúgy Művésznő és Caligirl mulatni készültek de engedve a tömeg nyomásának inkább a helyükön maradtak és ki-ki a saját folyadékját szürcsölgette az este folyamán. Közben megérkezett Walsh és Zs is, így már majdnem teltházas volt az este, csak P és N hiányoztak. Az oxigén fogytával arányosan kezdtünk fáradni, így Caligirl és Kapitány éjfél körül lefalcoltak. Közben elkezdtem Zs zsebtelefonját rendbe rakni, ami egy röpke órára elszívott a társaságból. 2 körül a maradék személyi állomány is lelépett, mert másnap az év meccsét játszották.

Vasárnap reggel, 5 óra alvás után ismét kipattantam az ágyból, hogy elszaladjak a fent említett meccsre. Csodák-csodája, csak pár percet késtem (5 percet álltam a pirosnál). A csapat pont jött vissza védekezésre amikor beértem a „stadionba”. Kedvenc Betonosom rögtön odabüffentette, hogy nézzek a kijelzőre – láss csodát három góllal megyünk! Rögtön nyomtam a kürtöt! Gyorsan felszaladtam a nézőtérre Walsh mellé, aki egy gyors értékeléssel magyarázta az eredményt – nem volt ott az edző. Közben megérkezet N és Cup is. Walsh az egész első félidő alatt heves decibeleket ömlesztett ki ajkain, ezzel okozva halláskárosodást N-nek, akinek miután már nyaki görcsei voltak a sok elhajlástól tudatta, hogy arrébb ül a következő félidőben, ha Walsh nem fogja vissza magát. Második részben is haladt a csapat és már héttel is mentünk a vége felé. A sípszónál 5 volt a különbség a javunkra! Hihetetlen – Elképesztő – Fantasztikus! N közölte, hogy most jobb volt mint a múltkor, de gyorsan elmagyaráztuk neki, hogy ilyet idén már nem fog látni, szóval jól vésse az emlékezetébe!

Hazafelé útközben már meg is szerveződött az esti Wii party, amire én nagy könnyelműséggel megígértem, hogy összedobunk egy pizzát. Persze FőBu közölte, hogy egyem meg amit főztem, vagyis főzzem meg amit megígértem. A kapuban felkaptam FőBu-t és a helyi bolt felé vettem az irányt alapanyag beszerzésének céljából. Hazaérést követően letöltöttük az egész internetet, de a pizza tészta receptje részét biztosan. Gyorsan meggyúrtam a tésztát majd összevágtam a feltétet. Ugyan hiányosan, de 6 körül megérkezett a csapat. Megtudtuk, hogy N azért nem jött mert otthon fusizik az ollóval. Gondoltam amíg sül a pizza bedobom Ford Fairlanet – lassan sült így a végére értünk a filmnek, amit Walsh az este végeztével elvitt magával. Gyors ham-nyam és már fogtuk is kontrollert. A ping-pongra rendesen rápörögtünk.

P és Dr. haj izzadásig tekerte a hullahoppot – igen valaki kitörölte a videót! Hip-hop másnapot írtunk mire sikerült lejönnünk a játékról. 

Péntek:

Meló után átcsúsztunk Művésznőhöz megmustrálni Caligirl barátnénkat, aki még erősen szenvedett a jetlag nevű elképesztő tüneteket produkáló kórtól. Néha én is szeretnék ilyen kórtól szenvedni, de szerintem a társaság nagy része is hasonlókat kíván magának. Caligirl nem hozott magára szégyent, a kitartó csónakázás meglátszik a karjain. Persze a színe is rendben volt, de nem lehetett nem észrevenni, hogy egy laza suhintással bármelyikűnket a padlóra tudná küldeni. Persze mindenki hozta a tőle elvártat, így Walsh és Dr. Haj ráharapott a sörre, P meg a sofőrséggel járó kínok közepette csak a kávé fogyasztásában lelte örömét, no meg a jó társaságban. Caligirl még nem ismerte Walsht, így fel kellet világosítani, hogy nem én vagyok aki nyitott párkapcsolatot ápol a Művésznővel. Megjegyezte, hogy azért vannak gyanús foltok a blogban, de most, hogy hazajött lassan összeáll a kép.

Szombat:

Nehéz ébredés után összekaptuk magunkat FőBuval és lementünk a nyári hétvégék menedékszállójába egy kicsit rendezkedni. Mivel hamarosan jön a renoválás, így a kertre fókuszáltunk. Visszavágtuk a front oldali bokrokat és hátsó sövényt, majd leereszkedtem a vízóraaknába, ahol már felébredt a természet. Volt ott minden, béka, csiga (mezítelen), pók, bogarak, lehet még szökött néger rabszolga is volt, bár kétlem, akkor ezeket a szörnyűségeket már biztos megette volna. Szerencsére én nem szorultam rá, hogy ilyen kulináris csemegékkel kergessem el az éhségem, beértem egy jó fagyival. – igen vittünk termoszt is, hogy Művésznő hormonháztartását javítsuk. Hazafelé beugrottunk az ország legjobb kocsmárosaihoz és átbeszéltünk pár dolgot a szezonnyitásról. Sikeresen kialkudtam, hogy az első hambi idén is ingyen lesz, így várhatóan Május 28.-án kora reggel kisétálok a térre, hátha P előtt odaérek a potya ebédre. Remélem a kísérő meggyes sör is része hamburgernek! Miután elszakadtunk a megyéből felhívtam Dr. Haj barátomat, hogy mi a program este. Gyorsan lebeszéltünk egy mozit 9-re. Utólag jobb lett volna, ha kicsit késünk és nem ezt a fost nézzük meg (csak szexre kellesz). Rettenetes volt, ehhez képest a Kaptár egy remek vígjáték! Kifelé azt is megtudtuk, hogy azért sebes P szája mert sokat nyalt szélben. A könnyes búcsút követően  FőBuval hazamentem. P és Dr. Haj hazafelé felkapták Walsh barátunkat és egy külváros hivatalba robogtak némi szesz reményében. Szerencsére az alkohol mellé most felár nélkül járt a karaoke és bár rögzített dokumentum nem igazolja a hírt, meg nem erősített információk szerint Dr. Haj és Walsh együtt kornyikálták a Titanic egyik slágerét.

Vasárnap:

A reggeli szeánszom után autóba vágtam magam és átmentem P és Dr. Haj kézilabdameccsére egy kicsit szurkolni. Az örök titkos favorit Walsh, korábbi sérülésének köszönhetően most is a lelátón kommentálta végig a két félidőt, ahol egy új csapattag is felbukkant N személyében, aki Dr. Haj tanítványa és P… ezt majd később. A két félidő után is úgy állt a dolog, hogy pont ma csak a mondatok végén van. Walsh szerint némi szesszel lehetne motiválni a csapatot, gondolom akkor Ő is visszaküzdené magát a padra. Egyesek szerint a Yarisban nincs pótkerék, mások gondolkoznak és felhajtják a szőnyeget a csomagtér alján, ahogy P is tette, ezzel mentve meg csapattársát a gyaloglástól. Dr. Haj kirántott egy emelőt a makulátlan tisztaságú és rendezett csomagtartójából, majd azzal a lendülettel le is cserélte a levegőben szűkölködő bal egyest. Délután a triumvirátus átjött egy kis pszichiátriai tornagyakorlatra, ahol a következő feladatokat végeztük el:

Walsh: több kiló ólmot nyalogatott le az ujjáról

P: folyamatosan ezt elemezte, hogy vajon tömjön vagy előkészítsen – végül a tömni jobban szeretett

Dr. Haj: taktikai húzásokat másolt P előkészítéséről és lelkesen nyomkodta a szivacsot

Főbu: száműzetésben pakolt, számolt néha tömött is

Eközben én csak tömtem és tömtem.
A laza humorral fűszerezett este felejthetetlen volt, köszönjük a segítséget!

Hétfő:

P és Dr. Haj hajnali 5-kor elindultak Mezőtúrra szaletlit építeni. Én valamikor 8 után hívtam P-t, aki épp sódert cipelve lihegett a vonal túloldalán, így a gyors jelentést követően letettem, hogy haladjon a munka. Napközben Slash, SzolP, Csengi és Caligirl meglátogatott minket és a rögtönzött Wii bemutató után már nem volt kérdés, hogy mivel ütjük el a következő órákat. Továbbra is az a véleményem, hogy ez a legtöbb élményt nyújtó konzol, amit misem bizonyít jobban, minthogy Slash megdöntötte a síugrás rekordomat, Caligirl órákon át próbált elszakadni, hogy hazamenjen és kifeküdje a jetlag nevű titkos kórt és az, hogy SzolP aki nem híve az ilyen kütyüknek is jól érezte magát és le sem lehetett vakarni a lábáról a padot. Miután Csengi értésünkre adta, hogy ideje hazamenni, egymást közösen levéstük a játékról. Jött a búcsú majd a készülődés az estére. Telefonon egyeztettük a Művésznőhöz az alapozást. A törzsgárda és új tagunk N is megérkezett a helyszínre, majd két pohár limonádé után átköltöztünk a Studióba, ahol az este folyamán régi idők lemezlovasai pörgették a bakelitet és ifjúságom legnagyobb zenéire tomboltuk bele magunkat a napfelkeltébe. Közben a résztvevők egy része átnyergelt a Sláger teraszra lágyabb ritmusok után kutatva, majd pár óra elteltével visszajöttek és közölték, hogy akkor most indulás van. Az akusztikai élvezet örömeit így már csak Z barátommal élveztem a továbbiakban. A party végeztével felhívtam FőBut, hogy repítsen haza és útközben nem győztem neki örömködni, hogy mennyire jól éreztem magam az este.

Brékingnyúz: eliás tóbiás lesz vacsorára

Ünnepi Mayday "Twenty Young" április 30-án, a dortmundi Westfalenhalle-ban! A jubileumot ezúttal egy újabb, ráadás teremmel ünneplik, ahol a régi idők rave előadói fognak fellépni, akikkel elindult ez az egész (azóta is tartó) őrület.

1991-ben 6000 partyarc vett részt az első Mayday-en. 20 évvel később, 2011. április 30-án, több, mint 25 000 embert várnak a dortmundi Westfalenhalle-ba. A kultúresemény 20 éves jubileumára az elektronikus zenei szcéna több, mint 50 topelőadója érkezik, mint pl. Paul Van Dyk, Jeff Mills, Sven Väth, Sander Van Doorn vagy Westbam. Az eseményre egy ötödik termet is kialakítanak, ahol a kezdeti évek dj-i pörgetik a lemezeket, mint pl. Marusha, Tanith, Ravers Nature vagy Hooligan.

"MAYDAY, MAYDAY" - így szólt 1991. december 14-én a berlini Halle Weissensee (Weissensee Csarnok) segélykiáltása. A DT64 nevű ifjúsági rádió megszűnés előtt állt, ez egy igazi törést jelentett a fiatal német technoszcénának, mivel ez az adó volt az egyik kevés azok közül, akik ebben az időben elektronikus zenét sugároztak az éter hullámain keresztül. A szcéna több aktivistája segélyparty szervezésébe fogott, és még csak nem is sejtették, hogy mi fog ebből később kialakulni. A Mayday ma már történelem.

Már 1993-ban átköltöztek Németország legnagyobb rendezvénycsarnokába: 16 000 raver vette birtokba a dortmundi Westfalenhalle-t, ami bizonyította, hogy a house és a techno nem csak egy divat, hanem gyökeresen beásta magát ebben az időben a fiatalok kultúrájába. Azóta a Maydayt "minden rave ősanyjaként" emlegetik és épp ugyanolyan gyakran meg is rendezik, mint ahányszor már kimonták a techno halálát.

2007-ben a szervezést az I-Motion ügynökség vette át, akik többek között a Nature One Fesztivál szervezéséért is felelősek. Azóta a Mayday csak tovább fejlődött. 2008-ban már 25 000 látogató érkezett.

Az idei 20 éves jubilieumra is minimum ennyi érdeklődőre számítanak. Hogy ez a sok ember el is férjen - valamint az igazi rave-érzésről - a pótlólagos ötödik terem gondoskodik.

A "Twenty Young Dome" a klasszikusok terme, ahol a kezdeti idők sztárjai mint pl. Marusha, Tanith, Miss Djax, Hooligan, Ravers Nature vagy Ilsa Gold visszaröpítenek minket az időben és a techno kezdeti időszakának zenéit és himnuszait fogják játszani. A hang, fény és a dekoráció is az akkori kor szellemének megfelelően lesz kialakítva.

"Amúgy a line up és a technika előremutató lesz" - magyarázza Oliver Vordemvenne, aki a dj-k és live actek bookingjáért felelős. 1992 mottója "Forward ever, backward never" (Mindig előre, hátra sose) még ma is a Mayday fő vezérelve. A maradék négy terem (Arena, Empire, Factory és Mixery-Casino) fellépőinek mintegy fele most fog először fellépni a Maydayen, olyan, már bejáratott nevekkel, mint Paul Van Dyk, Sander van Doorn, Turntablerocker, Jeff Mills, Len Faki, Rush, Angerfist, Butch, Outblast vs Korsakoff, Marco V, Felix Kröcher, Laserkraft 3D - hogy csak néhányat megnevezzünk a több, mint 50 fellépő művész közül.

Sven Väth Dortmundban ünnepli karrierjének 30 éves évfordulóját. "Mayday egyszerűen az eredeti, minden rave őse" - mondja,míg Westbam hozzáfűzi: "A világ egyik más rendezvénye sem köti össze a kezdeti időket az összes ezt követő technogenerációval". Ő pedig aztán tudja, hiszen Maximilian Lenz (Westbam) az egyetlen dj, aki eddig az összes Maydayen fellépett. De április 30-a egy különleges premier lesz az ő számára is, hiszen először hallhatjuk rögtön 2 helyszínen is az éjszaka folyamán: az '"Arena"-ban, valamint a "Twenty Young Dome"-ban, ahol egy exkluzív klasszik szettel fog kedveskedni az egybegyűlteknek.

"A Mayday Twenty Young egy igazán nagyszerű, piros betűs ünnep lesz. Egy éjszaka a történelemkönyveknek, éppen úgy, ahogy 1991. december 14-e" - mondja Nikolaus Schär, az I-Motion ügyvezetője.

A belépő ingyenes oda- és visszautat biztosít az összes másodosztályú VVR-járaton a Rajna-Ruhr régióban.

Az írásért köszönet a Soundhead.hu-nak és a szerzőnek kezu-nak
 

Messziföldről megérkezett Caligirl, nagyon üdvözöllek! Remélem valamelyik kedden találkozunk veled.

Hétvégén felköszöntöttük SzolP barátunkat is, remélem esés nélkül megúszta a hétfői munkábatekerést. Persze én balga elfelejtettem szólni, hogy csomagoljatok rántott húst, így több kört tettem a hűtőbe mire sikerült csillapítanom evési vágyaimat.

Ma is Művésznőnél lesz gyülekező, este meccs van, hajrá ágyúsok! Gondolom a képátló ismeretében P ma sem teszi tiszteletét, így külön fogunk szurkolni. Úgy néz ki, hogy Zika kollégám és barátai is jönnek Dortmundba. Én már annak is örülni fogok, ha nem szállítanak le minket a vonatról. Tulajdonképpen az is egyfajta buli lenne.

Jut eszembe akinek Nokia típusú telefonja van, az letöltheti a SVIJ alkalmazást az Ovi Áruházból. Az alkalmazás telefonra optimalizálja az oldalt, így kényelmesen, olvasható betűmérettel nézegetheti a bejegyzéseket. A logót nem fikázni, kb. 5 perc alatt skicceletem.

Hétvégén megyünk le rendbe rakni a kertet, ha valaki nem tud aludni és ellenálhatatlan vágyat érez egy kis kertészkedésre, az ne fogja vissza magát, jelentkezzen. Egy jó ebédet és némi süteményt tudok felajánlani az ország legjobb fagyizójában. Úgy áll a dolog, hogy áprilisban felújítjuk a fürdőlukat és lesz tapétázás a nappaliban meg meszelés a két kisszobában. P család közreműködik a munkálatokban, de egy-két segítő kéz még jöhet.

Napi idézet:

Ha Te most állandóan kólát innál, akkor én azt mondanám Neked, hogy igyál traubit. Mert ha traubit iszol, ugyanazt a cukros löttyöt csurgatod a beleidbe, mint a többiek. De azáltal, hogy ők kóláznak, Te meg traubizol, különbözöl a többiektől. Na... Ez az, amit jó lenne, ha megértenél.

Remélem nem kell elmagyaráznom senkinek. Ez a film még mindig nagyon állat!
Pááá mindenkinek Művésznőnél találkozunk.

Ki van a képen?

Van hétvége alkohol nélkül.

Persze úgy könnyű, ha nem megyünk el bulájkodni. Péntek este volt egy kisseb összejövetel a Művésznőnél, ahol a Tigris második részével ütöttük el az időt. Még mindig nagyon ott van ez a film! Persze mindenkinek eszébe jutottak a nyári hétvégék és megbeszéltük, hogy idén amit csak lehet videóra rögzítünk. Lehet a nyár végére összevágunk egy jó kis filmet belőle „Nyári őrület” címmel. Esetleg személyre szabott címek is lehetnek:

Páros utcai éjszakák P-vel

Hogy csábítottam el 20 középiskolás csajt egy ollóval - avagy Dr. Haj csajozási tippjei

Könyvek és alvás - Művésznő tolmácsolásában

Tudd, hogy mit iszol - kultúrált alkoholfogyasztási leckék  Walsh előadásában

Hogyan kell krumplit pucolni - FőBu főzőműsora

Diszkófessön és cicás smink - Kapitány tanácsai

Egy szál cigivel ébredni – Zsé tanácsai a reggeli kelés túlélésére

Már egész jó az idő, legalábbis a süt nap és a hétvégén már meleg is lesz, így FőBu és én lemegyünk egy kicsit kertészkedni.

Szombaton voltunk a Lakás Trend kiállításon. Tulajdonképpen ennyit elég is lenne megjegyezni a dologról, de kikívánkozik belőlem egy kis komment. Szóval ez a kiállítás egy fos volt! Egy közepes méretű Olasz bútorboltban több kreativitást lehet látni mint itt. Talán, ha egy ötlet volt igazán eredeti és jó, többi silány szar volt, vagy ami jó lett volna azt is szarul csinálták meg. Ja, és ezért még fizetni is kellet, hoppá! Tele volt magát sznobnak gondoló trendi faszival és nővel az egész, akik úgy jártak fel-alá mintha minimum ők találták volna fel az asztalt vagy a széket. Persze minden horror áron volt, hiszen ha stílusos akarsz lenni az nem attól függ, hogy mit veszel, hanem hogy mennyibe kerül, minél drágább cuccot veszel annál trendibb vagy! Tulajdonképpen, ha odavittem volna nagyanyám egyik hokedliét és ráírom, hogy 160.000 Ft és minden érdeklődőnk azt mondtam volna, hogy az Yves Saint Laurent is ilyenen tervez ruhákat, akkor most nagyanyámnak nem lenne min ülnie. Miután jól kifröcsögtük magunkat, benéztünk egyik kedvenc falodánkba és jól megvacsoráztuk. Hammolás után megnéztük a Fekete hattyút. Nagyon ott van a film! Azért ez sem volt egyszerű. Elfoglaltuk a helyünket a moziba, majd kb. egy perc múlva konstatáltuk, hogy olyan meleg van mint egy nyári délután a melóhelyen. Kiszaladtam, hogy megkérdezzem minden rendben van e mert ez így keserves lesz. Mondta a csajszi, hogy már dolgoznak az ügyön. Ok semmi gond, majd nekivetkőzünk. A film végére az áztatással végeztem, már csak a mosás volt hátra. A film végén elkezdték felcsavarni a villanyt és én látván, hogy még senki nem tobzódik a lépcsőn egy gyors mozdulattal kislisszoltam a teremből, majd kisvártatva megjött FőBu is aki közölte, hogy még nem volt vége filmnek. Nem tudom, szerintem vége volt, a főhős meghalt, ennyi.

Továbbra is MAYDAY!!! 2011-04-30

Jó kis hétvége volt.
Szombat este összejöttünk Művésznőnél, ahol sikerült ismét a garatra önteni némi szeszt. Úgy indult az este, hogy rendeltünk pizzát, az egyik közkedvelt kajás cégtől, majd Dr. Haj és Walsh küldött egy smst, hogy keverjem az első koccintóst. Rögtön szolgálatba álltam és kirobogtam a hűtőbe a hozzávalókért, majd azzal e lendülettel kivágtáztam a konyhába és a mosogató feletti szekrényből kikaptam három vastagfalú poharat gondoltam biztos ami biztos. Rögtön lehullott az első üvegről a kupak majd a benne lévő színtelen-szagtalan nedű elkezdett csöpögni a poharak fenekére. Visszaraktam a kupakot, majd elővettem a következő hozzávalót, amit abban a pillanatban én sem cseréltem volna el egy ladikra sem, akár csak Georg barátom. Ez az üveg is kiizzadta a kedvenc italomhoz való mennyiséget majd egy kis citromlével öntöttem nyakon, hogy elérjük a kellő ízkombinációt.  A két utazónak rádobtam egy olivát is, hogy megadjuk a módját. A poharakat bevittem a szobába és vártam, hogy érkezzenek az első tegeződésre. Kb. 3 perc múlva megszólalt a kaputelefon, gondoltam beengedem a csapatot, majd visszaültem a többiekhez. bő egy perc múlva sem lépett be senki az ajtón így odamentem megnézni, hogy nem szomjúságtól kitikkadva fekszenek e a lépcsőfordulóban némi szeszért könyörögve. Legnagyobb meglepetésemre megjött a pizza, ami nem is lett volna baj, de a mély döbbenet ami kiült az arcomra egy kissé elbizonytalanította a futárt a címet illetően. Mondtam neki, hogy minden ok, csak nem Őt vártam... mire Ő megkérdezte, hogy Fortunára számítottam? - tulajdonképpen az se lenne rossz de most beérem ezzel a 4 pizzával is, Fortuna jöhet holnap is. A rövid közjáték hatására némi kacaj szűrődött ki a nappaliból amit azzal sikerült megszüntetni, hogy mindenkinek étel került a szájába. Pár perc múlva megjött Dr. Haj és Walsh, így az első kortyokat is volt kivel megosztanom. Lecsúszott a második kanyar is, majd némi előkészület után nekiálltam elkészíteni a sétapalackot. Közben befűztük művésznőt, hogy dobjon át minket Z-hez, aki egy szűk körű házibulit rendezett. Kiürítettük a poharak és egy ágyő kíséretében elindultunk mulatni. Z-nél összesen 6 személy tartózkodott beleértve a házigazdát is. Gyors kudarcos névmemorizálást követően kiszaladtam három pohárért, hogy a maradék nedűt már úri módon igyuk meg. Kb. 10 perc múlva jött az ötlet, egy römipartyra. Dr. Haj és én egymás mellé ültünk, így 2 kör alatt kiszállóra cseréltem a lapjait, így Dr. Haj diadalittasan konstatálta, hogy nem is tudta, hogy tud römizni. A sikerét azzal koronázta meg, hogy rendelt egy taxit amivel tovább tudtunk haladni. Az autóra várva Dr. Haj elkezdte magyarázni Walshnak, hogy Z-autója tulajdonképpen az Ő autója mert a rajta van a monogramja ami egyértelművé teszi a tulajdoni kérdéseket.

Megérkeztünk a kiválasztott bisztróba majd konstatáltuk, hogy elég nagy a sor a bejutási oldalon. Mint egy fél óra alatt sikerült beérnünk a műintézménybe, ahol annyi ember volt mint szódában a buborék. A következő fél órát azzal töltöttük, hogy megpróbáltunk szeszt keríteni a bárpultnál. A kiszáradás szélén álltunk mire megkaptuk a poharakat, így elég hamar ledöntöttük a torkunkon. Eltelt még 10-20 perc mire elhatároztam magam, hogy akkor ennyi elég. Elköszöntem és a kijárat felé vettem az irányt. Mivel FőBu csak akkor indult el amikor Én kikecmeregtem a tömegből, így volt időm néhány ifjonccal dumálni. Megtudtam, hogy azért vannak most ilyen sokan mert bezárt a környéken egy másik hasonló egység, így a hoppon maradt partyzsonglőrök átigazoltak ide. Egy másik sráctól azt tudtam meg, hogy a mai -icsák csak a pénzre meg a sluszkulcsra hajtanak - engem akart erről felvilágosítani, na ne égesd má magad! Kifelé menet egy cselgáncsozóval is összeakadtam, akit megkínáltam egy szál cigarettával és megbeszéltük, hogy nem vágjuk egymást ipponra itt a flaszter közepén. Kezet ráztunk majd ki-ki ment a saját útján. FőBu-t várva még összeakadtam egy fazonnal aki találkozott valami 4 éve nem látott exével és smároltak egy jót az aktuális pasija előtt - nem is tudom mi lett volna, ha ezt a számomra teljesen irreleváns információt nem közli velem, de őt is megkínáltam egy dohánytermékkel így mindketten boldogan mentünk utunkra. FőBu megérkezett és hazarepített 4 kerekű hintóján, amit azzal háláltam meg, hogy kint aludtam a kanapén, hogy ne zavarjam.
 

No, hol is kezdjem???

Volt egy fenyős ünnep: Zsé mint vendéglátó próbálta összeterelni a csordát a nagy eseményre, ahol kivétel nélkül mindenki megjelent és bár senki nem firtatta az elmúlt hetekben felgyülemlett időpont körüli feszültségeket, azért a feromonból származó fenemód nagy szeretet mellet volt valami más is a levegőben. Mindenki frankón érezte magát és együtt voltunk - ez a lényeg!

Ez is egy felejthető szilveszter vóót: bár P szerint van az a mennyiségű szesz, hogy jó legyen és Ő ezt be is bizonyította, bár minden jó bunyóból kimaradt! Dr. Haj és volt kísérője a mindenki szerint máskor kezdődő Himnusz után sietve távozott - vagyis eldobtuk Őket a fedél alá, majd gyűrűtársammal elmentünk a legendás térre és néhány elcsattintott fotó közben kifejtettük egymásnak, hogy már csak 5 hónap! Később visszaértünk az intézménybe ahol már javában folyt a "ne érj a nőmhöz vazze mert megütlek" és hasonló Activity feladvány. Szerencsére a helyi színjátszó-kör nem tartott igényt a részvételünkre, így a helyi csaposok és tulajok (barátok) társaságában töltöttük el a maradék időt.

És ami azóta történt - címszavakban: Párszor megjártuk a szevent - na sosem voltunk szomjasak. Dr. Haj ismét eladósorba került, így csatlakozott a víg ifjak társaságához. P és K románcának vége, állítólag most barátok. Művésznő hozza a szokásos hétközi hangulatot és még mindig Ő főzi a legjobb kedd esti kávékat és teákat. Zsé kedvese sajnos elutazott, így Zsé egy kicsit odavolt, de napról-napra jobb színben tündököl. Kapitány továbbra is keresi az igazit, de azért az exek karbantartják, nehogy berozsdáljon. SzolP szerintem most is teker valahol, ha csak el nem kopott már a gumija. Slash ismét tett róla, hogy amikor Én nyugdíjas leszek legyen aki fizet majd járulékokat. Walsh barátom soha nem hallott szövegekkel kápráztat el minket nap-mint-nap. CalIgirl sztár lett a Gézán – amúgy remélem minden OK felétek. Szomszéd és kis családja is jól van, és remélem nyáron ismét megtisztelnek jelenlétükkel egy Tó melletti buli alkalmával. FőBu és Én jól vagyunk, kicsit kipofoztuk a lakunkat és most nagy mosollyal élünk.

És a legfontosabb:

Dr. Haj és Én várjuk a jelentkezőket - ja, Dortmund a helyszín!

Jóvanna, nem kell hőbörögni, hamarosan összeszedem magam és jönnek az új bejegyzések. Az elmaradt témák: volt kari, meg egy csomó party és persze egy csomó aranyköpés: vácdöproblem?

Gondolom többen hallottatok róla, hogy 40 éves a Zsiguli és gondolom szinte mindenkinek van valami Zsigás emléke. Nekem spec egy komolyabb emlékem van: Valamikor a rendszerváltás környékén járunk. Apám sógorának volt egy zöld ezerkecskéje (1200) és egy alkalommal összefutottunk Nagymamámnál vidéken. Gyula a kertben épp a Zsigán lévő BMW felniket fényezte, ezüst szórófejes, flakonos festékkel, Én meg csodálattal bámultam autója iránti végtelen lelkesedését. Az autó tip-top állapotban volt és persze az elmaradhatatlan kiegészítők is rajta voltak, mint a hátsó szélvédőn lévő rostélyos napellenző ami az egész ablakot betakarta és ha kellő magasságból nézted akkor úgy tűnt mintha nem is lenne rajta üveg csak egy nagy fekete műanyag. Természetesen a "középkonzolon" egy Videoton rádió volt és alatta volt egy kis erősítő is, ami talán szintén Vidi volt, de erre már nem emlékszem. A kalaptartón volt a Hi-Fi lelke a két kocka Vidi hangfal, aminek a tetején valami ábra is volt. A váltógombja egy átlátszó öntött műanyag volt amiben egy kis piros autó díszelgett. Telt-múlt a hétvége és úgy alakult, hogy Gyula vitt minket haza. Útközben eleredt az eső, majd gyakorlatilag átváltott ömlésbe és szinte semmit nem láttunk az útból. Gyulának sem kellet több, hogy a visszafojtott autóversenyző előtörjön belőle és az addig felvett 90-es tempót rögtön a 100-110-es követte, így szinte természetes volt, hogy nem volt ellenfelünk a 4-esen. A lényeg, hogy épségben hazaértünk. Eltelt egy év és ismét összefutottunk Nagymamámnál. Közben Gyula az ezerkecskét egy ezeröcsire (1500) cserélte ami akkor még nagy szó volt! A szokásos hétvége volt, Gyula a kertben ganézta a verdát Én meg ismét ámulattal néztem minden mozdulatát. Az ezeröcsi már nem tűnt annyira "tuning" verdának mint az ezerkecske, viszont ez is csocsi-ragyi volt. Az ezüst BMW felni persze átkerült erre, ami nagyon jól állt a sötétbarna fényezéshez. Úgy csillogtak a nap sugarai a motorháztetőn, mintha egyenesen a motortérből jönne. Napszemüveget kellet felvenni, hogy jobban meg tudd mustrálni a négykerekűt - hozzáteszem akkoriban nem volt napszemüvegem így beértem a kezemmel, amit a szemem fölé helyeztem, így tompítva a fényáradatot. A sztori ugyan az, Gyula vitt haza, az eső ismét esett, Gyulának meg nem volt ellenfele a 4-esen (szerintem a fékpedál is hiányzott belőle). Talán csak a tempó volt nagyobb, mivel itt nagyobb ménes gurgulázott a motortérben. Van még egy emlékem! Egyszer Anyámék ügyvéd barátainál jártunk, akik épp az előző héten vették át az új 2107-es fehér kocka Ladájukat. Hihetetlen űrutazásnak tűnt. Úgy gondoltam, ennél nincs feljebb, ez az autók netovábbja! Persze pár évvel és néhány üveg vodkával később rájöttem, hagy azért vannak még csodák a földön és nem az a fehér Lada jelenti a kánaánt. Ezek örök emlékek és jó, hogy átéltem. - Sose' volt ilyen jó :)

Na kezdem magam egy kicsit utolérni, így próbálom tartani a minden hétköznap 1 bejegyzés ütemtervet. Sajnos a múlt heti netmentes napok rányomták a bélyeget a blogra és mit tagadjam a látogatás is visszaesett, így most minden karakteremmel rajta leszek, hogy nagyszámú olvasótáboromat ismét az oldal elé csaljam. Van ám statisztika is az Admin alatt, így azt is büszkén elmondhatom, hogy a Norvég felségjelzés alatt hajózó Opera böngészővel nyitják meg a legtöbbször az oldalt (gondolom most az összes operás elégedetten mosolyog, Én is:) Az is kiderült számomra, hogy volt már olyan olvasóm, akit nem is ismerek!

Ma egy kissé korán ébresztett a telefonom és pár "anyádnak csörögj otthon" szundizás után már ki is pattantam az ágyból. Gyors készülődés, gyors Make-Up, gyors tea, gyorsan kell még kerítenem wc papírt, stb... Aztán már be is huppantam a gépsárkányba és irány a meló meg az M3-as. Aki ismer tudja hova mentem, a többieknek meg semmi köze hozzá. Igen, arrafelé két helyre szoktam menni, mind a kettőt meglátogattam és egy gyors beszélgetést követően már robogtam is a bíróságra tanúskodni, egy több mint 3 éves közúti baleset ügyében, ahol mint szemlélő vettem részt az eseményen. A bíró úgy 40 percet zaklatott, majd az alperes ügyvédnő is kikérdezett és már mehettem is tovább dolgozni. Délután még gyorsan megjártam Győrt is, ahol hihetetlenül olcsó a parkolási díj.

Igen, egyenlőre a tusfürdő románcnak most vége van, bár egy ide illő közhelyet idézve az élet hozhat még meglepetéseket. Ma felhívott K, hogy kéne egy fuvar ide a mi citynkbe, de mondtam, hogy 4 körül én az ország másik felén leszek, így a kikérdezős beszélgetés is elmaradt. Remélem később sort kerítünk rá. P-vel is beszéltem ma, aki visszatestálta a szilveszteri szervezést, így holnap azt is kell intéznem, de a terv a következő: szokásos bowlin hely, eszem-iszom-iszom-iszom-dínom-dánom és persze sok gurítás és mégtöbb strike! Kérném minden érintettet, hogy jelezze a részvételi szándékát, mert le kell foglalnom a helyet! Ha senki nem jelentkezik lemegy Patajra bulizni!

Képzeljétek, ma hívott Cse és Ho is! Cse kérdezte, hogy mi van a szilveszterrel, mondtam neki, hogy még nem tudom, szóval ezért is fontos, hogy döntsetek mi legyen. Cse barátunkkal megbeszéltük, ha ilyen faja belvíz lesz akkor kocsmakerülő gyorskorcsolya verseny lesz, mert mindannyiunk szeretett terén áll a víz! Szóval, ha beköszön a minusz irány a garázs a koriért és az ütőkért. Képzeljétek Ho kolléga kilépett a melóhelyről, így ha bárkinek szüksége lenne egy FMCG gurura akkor jelentkezzen, de legkésőbb a tejfakasztóján megdolgoztatjuk!

Annyi emlék jutott eszembe az elmúlt nyárról, hogy nem is tudom melyiket kéne billentyűre vetni. Talán kezdjük az elején. ÉB nyitó buli - Sose' volt ilyen jó! Nagy tömeg, ismerős arcok, jó zene és egy semmihez sem fogható érzés. Persze idén már más lesz, nem az első bulira fogunk pörögni egész tavasszal, hanem már arra is, hogy kedvenc hivatalunk kinyisson a téren és együtt mulassuk át a hétvégét, nagy bulik, nagy beszélgetések, nagy hamburgerek, nagy sörök, nagy rövidek, nagy álmok, nagy érzések. Ha valamit kihagytam lehet kommentelni. Ígérem, minden héten legalább egyszer megemlékezem a nyárról, aztán már itt is lesz az első fűnyírás.

Lépek, mert holnap is munka van és a telefon könyörtelen!

Közel 1 hét után ismét van netem. Sajnos volt valami gigszer amire a szerelők sem gondoltak, így egy kissé lassan ment a dolog, de a lényeg, hogy most hasít, ahogy kell!

Szombaton ismét bowlingozással töltöttük az estét és volt nagy meglepetés - Walsh kétszer is felmászott a dobogó legfelső fokára! Ez még semmi, egy bizonyos dobásfajtát is elneveztünk róla, ami igaz, hogy nem túl diszkrét de annál hatásosabb. Dr. Haj és kísérője B is jelen voltak, pedig az előzetes információk alapján úgy tudtuk, hogy B valami céges hepajra megy és Dr. Haj jön csak velünk - máshogy alakult. Persze B most is kedvtelenül gurigatott és amikor 11-kor megtudta, hogy mi még gurítunk egy kört teljes kétségbeesés lett rajta úrrá. Látszott, hogy nem mer nyilvánosan hisztizni, de pont annyi negatív hullámot és puffogást eregetett, hogy mindenki erről beszéljen.

Vasárnap megjártuk a Vörösmarty teret, hogy vacsorázzunk egy kis kemencés lepényt meg némi kolbászt, de annyi ember volt mint Velencében csúcsidőben. A kemencés cuccnál kb. annyian álltak sorba, hogy egy négy csoportos nagypályás focikupát is meg lehetett volna rendezni belőle, így a vacsora fele elmaradt és "csak" mangalicakolbásszal tudtunk vigasztalódni. Meg is állapítottuk, hogy a család kolbászával is nagy sikereket érnénk el a nagyérdeműnél, főleg, hogy nekünk van csípős is, ami errefelé ritka dolog mint a karón ülő fehér holló!

Hétfőn este P és Walsh átjöttek egy kicsit így azt is megtudtuk, hogy Walsh focizás közben majdnem kifejelte a tornaterem falát, de szerencsére épp bőrrel és kb. 30 másodperces emlékkimaradással megúszta a dolgot. Közben megtudtuk P-től, hogy K lapátra tette egy SMS-el, így a tusfürdő románc a vége felé közeledik. Gondolom a tisztesség úgy kívánja, hogy egy személyes beszélgetés keretében tegyenek pontot a dologra. Remélem minden résztvevő olvassa és megbeszélnek egy időpontot! Részleteket most nem írnák, mert egyik felet sem kívánom kioktatni a témában, de gondolom akivel még nem beszéltem a dologról az tudja, hogy nálam is lesz egy köre!

Ma átmentünk Művésznőhöz egy kis kézilabdát és focit nézni, majd miután kiittuk a felhalmozott KV és teakészleteket leléptünk.

Majdnem teljes a csapat, itt vagyunk ZS-nél, aki együtt él A-val, de A nem ZS ágyába bújuk esténként. Mostanság ZS ágyába senki sem bújik, pedig a régi fixjáró is itt van ma este.

Túl vagyunk az első húzáson, érdekes módon az összes cetlin P neve szerepelt – ötletes. Közben lement a második és harmadik kör is, most reklamálás folyik és lassan jön a negyedik kör. – megtörtént. Dr. Haj cetliét SzolP és a Slash viszi el.

Közben megy a pénteki kutató a TV-ben és a mindenki megelégedésére az amerikás esett ki.

A csapat fele kinn bagózik a másik bent csodálja, hogy Szandersz sír-rí. Ma is cudar nap volt, reggel egy kis meló, aztán jöttek a net szerelők és varázsoltak némi megabitet a kábelbe, így délután tovább gördült a mókuskerék. Holnap bowling!

Művésznő most gerjesztett irigységet SzolP-ben, aki nem hiszi el, hogy Művésznőt más igen Őt meg még nem, ne aggódj ami késik az csak múlik! Lassan engem is kinevezhetnének valaminek. Mondjuk lehetnék dandárbifsztek vagy sörnagy, esetleg hányados. A csapat fele aprajafalván lakik, ez egy rövid szóváltásból most derült ki. El kellene már menni butulni valamely muzikális kultúrközpontba, hagy  A-nak nézzünk egy valami jó kiállású vérpezsdítőt. Dr. Haj ma közölte velem, hogy legközelebb karácsonykor fogunk poharazni, de én holnap teszek egy kísérletet, hátha meg tudom győzni, hogy állítsa előre a dátumot az óráján. Így nem lehet írni, hogy itt ültök a hátam mögött!!! Majd otthonról folytatom.

Közben új téma ütötte fel a fejét – Dubai

Épp a tucér golflabdaszedőkről van szó. Nem tudom mi a bajotok, mindenkinek van mérlegelési lehetősége – aki kurvának áll, ne csodálkozzon, ha megbasszák

ÓÓÓ, a tusfürdő történet!!! K ma nem jött el körünkbe és nem tudjuk kifaggatni, hogy mi van P-vel! Minnyá megkörnyékezem P-t, hogy monnyon mán valamit!