A dolgos hétköznapok a szokásos gyenge ritmusban teltek. Érdemben semmi nem történt, max. annyi, hogy egy hete keresem a vasárnap eldobott órát. Kedden ismét Művésznőnél randevúztunk és kivételesen Dr. Haj is meglátogatott minket.
Péntek sem a képmutatásról szólt. Este Dr. Haj névnapját ültük, a gyülekezőt a Művésznőhöz beszéltük meg. Mivel elég szoros volt a tempó így kajára csak gondolni volt időm. A teli poharak követték egymást, majd 21:45-re hívtuk a taxit. Idő van, gyorsan kevertem egy üveggel a legjobból. – ezek a képek ismerősek, gyakorlatilag majdnem minden hétvégén ugyan ezt a műveletet végzem. Taxiban felvettük az alakzatot P – Dr. Haj – én a hátsósorban, Walsh elől a jobb egyen. A sűrű karnyújtásokat csak az üveg szájunkhoz emelése törte meg, így 5 perc alatt üresre vágtuk. Azért Walshnak sikerült szóra bírnia a taxist miután láb közelben helyre tett valamit. Most se tudjuk mi volt az, de drájvör nagyon nyúlkált a jobb egy padlóján. – semmi, nem érdekes – mondta nem túl meggyőzően és közben idegesen rágatta a fejét a horizont és a gumiszőnyeg között. Gondoltam megkínálom egy nyalintásnyival, hátha békülőre fogja a dolgot, de a szint nagyon apadt, mi meg még szomjasak voltunk. A Király utcában pár perc araszolás után P felvetette, hogy ki is szállhatnánk, de szárnyak hiányában az ajtót és a talajt választottuk. Gondoltuk innen már csak egy köpésre lehet a hely – volt az több is – így elindultunk a kigondolt útvonalon ahol több embertársunkat is kifaggatunk, hogy hol van a Vakegér nevű táncos-zenés szórakozóhely. Kis híján rárepültünk egy fals infóra miszerint az oktogon előtt lesz, de a sűrű káromkodás közepette az utca 20. méterén megláttuk a helyet. Bevágódtunk az ajtón majd a pultnál eligazítást kértünk a rezervációnk hollétéről. Lepakoltunk a kijelölt ülőalkalmatosságon és a pult irányába állítottuk magunkat. Gyorsan felmértük a kínálatot és csodák-csodája kedvenc Orosz nedűnk is ott ált a pult közepén egy kisebb kommersz társaságban. Kikértünk három valamirevalót és long islandet majd elindultunk felmérni a terepet. Ez elég gyorsan ment, mivel légyszámban hiányos volt a környezet és a méretben sem az a kimondott Népstadion, na. Közben bővült a létszám is. A teljesség igénye nélkül, érkezési sorrendben, jelen voltak: Z, GYV, N, Cup, Ciklon, majd később FőBu, Művésznő és a kedvenc Betonosom is megérkezett a brigádjával. Az üccsik jöttek sorra és a táncteret is elkezdtük belakni. Walsh egy komolyabb párbeszédbe keveredtem
W: szeretnék valami fontosat mondani
é: mi az, korai magömlésed van? áúú!
W: lehettem volna rock sztár is, ha nem tiltanak ki az MTV-ből
é: nem hittem volna, hogy ma este még feldob valami…
Az idő és a szesz haladtával a hangulat emelkedett – meg Dr. Haj és Ciklon a színpadra. Majd gondoltam húzok egy váratlan és felmentem levegőzni, ami lévén, hogy már nem voltam szomjas átcsapott egy kis ásításba is. Szerencsére ott volt Z és P is, akik valami rettenet áttetsző dologgal próbáltak itatni, úgy hívják víz. Ilyen helyzetben ez jól jön és közben FőBu is hozott egy üveggel. Minden oké, jól vagyok, és visszamentem gitározni. Jól belecsaptunk a húrokba! Megjött a Hip-Hop szett is, volt nagy csavargás talajon. Mc Hammer bekaphatja! Már gondoltam sok a jóból, amikor Z megjelent egy egészségügyi hamburgerrel. Csörögtünk még egy keveset majd búcsúzásra fordítottam a szót. Mikor Walshhoz értem, hogy kezeljünk kiderült, hogy ő most álmos és már túl van egy ásításon, gondoltam P és én felkapjuk és kivisszük levegőzni, de a győzött a gravitáció. Hazafelé álltunk még egy 20 percet drájvon, mire sikerült kicsontozniuk a marhát, így már csak reggel vágtam be az akkor életmentőnek gondolt szénhidrátot.
folyt köv.
