Kedd ismét remekül sikerült. Poco velünk érkezett meg a Művésznő rezidenciájába, ahol már Kapitány is jelen volt. Gyorsan bevágtuk a gyors éttermi szemetet majd Kapitány kiöntötte lelkét, hogy neki most milyen fertig! Kérem szépen, Én nem tudom, hogy vagytok ezzel, de Kapitány már rég volt ilyen kiegyensúlyozott. Talán akkor ült rajta ekkora nyugalom, amikor Walsh egyik Szittyós hétvégén az ölébe huppant és onnan csak pár korsó kedvéért ált fel. Művésznő és CSM se ápol jó kapcsolatot a fogtündérrel, így ketten vált-vállvetve, de különböző praktikák segítségével próbálnak kegyet nyerni nála. Művésznő a zacskós és tablettás megoldásokban látja a kiút kulcsát, CSM a jól bevált házi praktikákat alkalmazza, nagy megelégedésére Kapitánynak, így fájdalomcsillapítás és a téli vitalitás felkészülésének a jegyében valami Olasz nevű Német gyógyfüves löttyel bélelték ki rendszeresen a poharakat. Kísérőnek egy darabig a Kapus koktél ment, majd a sima bubis vízre váltottak. Közben a zebrák lőttek hármat, így mindenki elégedetten konstatálta, hogy a kékek lehet kiesnek az első körből. Ismét felhívnám a hetes utca figyelmét, hogy lógni csak orvosival lehet! Lassan már azt se tudjuk, hogy néztek ki!

Volt közben egy hétvége is, amin sikerült tejet fakasztanunk olyannyira, hogy Én is eltűntettem egy fél üveg Finn átlátszót (ne hőzöngj, nem kaptam Oroszt). A gyáriak pezsgővel igyekeztek a szinteket megmászni, amit én úgy a Level 5 környékén adtam fel.

Kis-nagy főnök jól van, kedden megszökött a kórházból, így végre bepótolhatja a kimaradt fürdetéseket és elkezdheti ledolgozni a felszedett súlyfelesleget. Ha csak az ötletkönyveket emeli fel naponta 100x, akkor hamarosan ismét régi formáját mutatja.

És a legfontosabb: Kapitány, jól döntöttél, egy csinos csaposra mindíg van kereslet!