Igen, tudom, nem írtam a hétvégén! Majd igyekszem, de mire hazaértem már dög
fáradt voltam és a takaró nyomásának engedve inkább az ágyat választottam
lehetséges célpontként.
Péntek is SVIJ nap volt, este összegyűltünk a Művésznőnél és traccsoltunk
egy kicsit, nem taccs, hanem traccs! Résztvevők többsége azon tűnődött, hogy a
kiküldetésből hazatérő Művésznő Muttija vajon agyvérzést fog e kapni a
Megasztár alatt vagy sem. Ja, szoktuk nézni. A lényeg, hogy a szőke hajú hölggyel
fenntartásai vannak és ennek elég agresszívan tudott hangot adni, no azért
igyekeztünk egyensúlyt teremteni a mérlegen és bár mi nem voltunk olyan
vehemensek és mozgékonyak, mint Ő, de a sokk kis hangrezgés azért felvette a
versenyt. Pénteken P és K is jelen voltak (itt jegyezném meg, a lógósoknak,
hogy legközelebb csak halotti bizonyítvány ellenében lehet elkerülni az ilyen
alkalmakat) és a tusfürdő románc újabb jelenetének lehettünk tanúi. K már a
lábát is rákulcsolta P combjaira és félreérthetetlen tekinteteket is dobott
neki. Volt égés is, épp Walsh egyik aranyköpését elemezgettük amit még hét
elején hintett el köztünk, csak az volt a gond, hogy míg a többi résztvevő
elmesélte a csattanót addig én elmeséltem azt is, hogy kiről volt szó. Igen
beégtem mert mesélés közben jutott eszembe, hogy K volt a fent említett alany,
no sebaj, tőlám már megszokott, mint a Kapitány nőies kecsességgel recsegő mélytorkú
kommentárjai. Közben a nagy fehér is lesett, ami azért csudifrankó mert a
vasparipán még a nyárról marad gumik voltak fenn, ami az otthoni garázsbeállóba
történő felhajtást nagymértékben akadályozta, így egy röpke hólapátolás után
sikerült is beállnom, amit egy jó kis sétával koronáztunk meg hajnali 2-kor.
Másnap reggel sikerült 8-kor ébrednem, mert Apám kitalálta, hogy egy
kapaszörnyet vesz Esztergomba és a Mi autónkba épp befér, így egy röpke
400-assal kezdtem a szombatot. Hazafelé megálltam a pályán lévő kagylós kútnál
egy pléhdobozos koffein folyadékért, hogy el ne nyomjon az álom hazáig, majd
pár kilométerrel később P hívott, hogy csináljunk valamit este. 2 perc múlva
meg is jött az ihlet egy kis közös bowlingozáshoz. így egy laza 3 órás
küzdelemben próbáltuk eldönteni, hogy ki a kevésbé béna. Dr. Haj és kísérője B
egészen belefelejtkezett a másik tehetségtelenség kutató műsorba és többször
rájuk kellet röffenteni, hogy mi is gurítanánk utánuk. Azért B-nek sikerült
egyszer menetiránynak háttal eldobni a golyót, volt nagy meglepetés és az azt
követő gurítások után figyeltünk, hogy a gurító háta mögött lehetőleg csak
komoly élettapasztalattal rendelkező emberek üljenek, akik nem ijednek meg
holmi repülő tárgyaktól. Viszont itt üzenném mindenkinek, hogy eszméletlen jó
tésztája volt a Pizzának és legközelebb is ide megyünk!
Ma úgy alakult, hogy megemlékeztünk Anyám születésének egyik évfordulójáról,
amihez P segítsége is kellet, hogy csapot cseréljen, mivel ezzel sikerült
meglepni (jó, tudom, nem túl ötletes de elromlott Én meg lecsaptam a remek
ajándékozási lehetőségre). Persze K is jelen volt aki nem messze lakik onnan és
gondolta, ha már P erre jár akkor elkíséri. P és K együtt mentek el,
részleteket nem áll módomban közölni, tart a baráti titoktartás, de talán majd
a héten megosztom a nagyérdeművel. Miután lezajlott a dínom-dánom FőBu és Én
átnéztünk egy KV-ra Művésznőhöz. Gondoltam a mai bejegyzést onnan ejtem meg, de
valamiért nem tudtam belépni. Művésznőnek kicsi az ujja, Én meg
visszautasítottam a bigámiára feljogosító karikagyűrűt, így mindketten
megúsztunk egy lagzit és otthon sem kell magyarázkodnom, hogy milyen vallásra
térünk át, hogy törvényes legyen a dolog, így a karika maradt az asztalon és
mindenki nyugtázta, hogy jobb ez így. Most lépek mert szétrobban a fejem.