Igen, tudom, nem írtam a hétvégén! Majd igyekszem, de mire hazaértem már dög fáradt voltam és a takaró nyomásának engedve inkább az ágyat választottam lehetséges célpontként.
Péntek is SVIJ nap volt, este összegyűltünk a Művésznőnél és traccsoltunk egy kicsit, nem taccs, hanem traccs! Résztvevők többsége azon tűnődött, hogy a kiküldetésből hazatérő Művésznő Muttija vajon agyvérzést fog e kapni a Megasztár alatt vagy sem. Ja, szoktuk nézni. A lényeg, hogy a szőke hajú hölggyel fenntartásai vannak és ennek elég agresszívan tudott hangot adni, no azért igyekeztünk egyensúlyt teremteni a mérlegen és bár mi nem voltunk olyan vehemensek és mozgékonyak, mint Ő, de a sokk kis hangrezgés azért felvette a versenyt. Pénteken P és K is jelen voltak (itt jegyezném meg, a lógósoknak, hogy legközelebb csak halotti bizonyítvány ellenében lehet elkerülni az ilyen alkalmakat) és a tusfürdő románc újabb jelenetének lehettünk tanúi. K már a lábát is rákulcsolta P combjaira és félreérthetetlen tekinteteket is dobott neki. Volt égés is, épp Walsh egyik aranyköpését elemezgettük amit még hét elején hintett el köztünk, csak az volt a gond, hogy míg a többi résztvevő elmesélte a csattanót addig én elmeséltem azt is, hogy kiről volt szó. Igen beégtem mert mesélés közben jutott eszembe, hogy K volt a fent említett alany, no sebaj, tőlám már megszokott, mint a Kapitány nőies kecsességgel recsegő mélytorkú kommentárjai. Közben a nagy fehér is lesett, ami azért csudifrankó mert a vasparipán még a nyárról marad gumik voltak fenn, ami az otthoni garázsbeállóba történő felhajtást nagymértékben akadályozta, így egy röpke hólapátolás után sikerült is beállnom, amit egy jó kis sétával koronáztunk meg hajnali 2-kor.
Másnap reggel sikerült 8-kor ébrednem, mert Apám kitalálta, hogy egy kapaszörnyet vesz Esztergomba és a Mi autónkba épp befér, így egy röpke 400-assal kezdtem a szombatot. Hazafelé megálltam a pályán lévő kagylós kútnál egy pléhdobozos koffein folyadékért, hogy el ne nyomjon az álom hazáig, majd pár kilométerrel később P hívott, hogy csináljunk valamit este. 2 perc múlva meg is jött az ihlet egy kis közös bowlingozáshoz. így egy laza 3 órás küzdelemben próbáltuk eldönteni, hogy ki a kevésbé béna. Dr. Haj és kísérője B egészen belefelejtkezett a másik tehetségtelenség kutató műsorba és többször rájuk kellet röffenteni, hogy mi is gurítanánk utánuk. Azért B-nek sikerült egyszer menetiránynak háttal eldobni a golyót, volt nagy meglepetés és az azt követő gurítások után figyeltünk, hogy a gurító háta mögött lehetőleg csak komoly élettapasztalattal rendelkező emberek üljenek, akik nem ijednek meg holmi repülő tárgyaktól. Viszont itt üzenném mindenkinek, hogy eszméletlen jó tésztája volt a Pizzának és legközelebb is ide megyünk!
Ma úgy alakult, hogy megemlékeztünk Anyám születésének egyik évfordulójáról, amihez P segítsége is kellet, hogy csapot cseréljen, mivel ezzel sikerült meglepni (jó, tudom, nem túl ötletes de elromlott Én meg lecsaptam a remek ajándékozási lehetőségre). Persze K is jelen volt aki nem messze lakik onnan és gondolta, ha már P erre jár akkor elkíséri. P és K együtt mentek el, részleteket nem áll módomban közölni, tart a baráti titoktartás, de talán majd a héten megosztom a nagyérdeművel. Miután lezajlott a dínom-dánom FőBu és Én átnéztünk egy KV-ra Művésznőhöz. Gondoltam a mai bejegyzést onnan ejtem meg, de valamiért nem tudtam belépni. Művésznőnek kicsi az ujja, Én meg visszautasítottam a bigámiára feljogosító karikagyűrűt, így mindketten megúsztunk egy lagzit és otthon sem kell magyarázkodnom, hogy milyen vallásra térünk át, hogy törvényes legyen a dolog, így a karika maradt az asztalon és mindenki nyugtázta, hogy jobb ez így. Most lépek mert szétrobban a fejem.
